Erkölcs

Az erkölcs szó eredete ismeretlen.

Egy hangzatos teória azonban mégis létezik a származására.

Ennek értelmében a hangsor a Jedlik Ányos időgépével utazó Erkel és Kölcsey nevének összevonásából keletkezhetett.

Erre utal, hogy a szó eleinte egyszerűen a jó iránti elkötelezett cselekedést jelentette, pont, mint amilyen viselkedésminta követése a két, korok közt kószáló művészre jellemző volt vándorlásuk során.

Sokan látnak fantáziát ebben az elméletben, még a nyelvtörténet kutatói közül is.

Igaz, utóbbi csoport csak a képzelet kéznyomát találja a feltevésben, valóságtartalmat viszont nem.

Mindenesetre az biztos 17. századra az erkölcsösség jelentése leszűkült arra, hogy a nő, az adás-vételi szerződés tárgya, megőrizte-e a vákuumcsomagolását a tranzakció hitelesítéséig.

Ugyanis akkor már régóta tartott a lányos apák kartellja, akik mesterséges hiányt generáltak a fiatalok nemi életéből, így próbálva frigyre kényszeríteni az ifjakat.

Komoly társadalmi kirekesztésben részesültek az önmegtartoztatást megszegő leányok, amikor kiléptek a gazdasági összefogásból és a piaci monopóliummal szembe menve kevesebbért is hajlandóak voltak ágynak dőlni.

Ez tartott egészen a kapitalista szemlélet megjelenéséig. Ekkor a morális értékrend átalakult és immár a verseny korlátozása számított erkölcstelennek.

Azonban még maradtak, akik úgy ítélik az érintetlenség esküvő előtti megőrzése erény.

Ők a házasságváró szende szűz prűd princípium női követői.

Szerintük, mint ahogyan a tolltartóé, úgy a lányok értéke is nagyban csökken, ha sok ceruza járta meg őket.

Fotó: Dóri

Értékcsökkenés

Ezt a nézetet állandóan támadják a szabadságvágyó hazudós hipster függetlenségi filozófia hívei.

Ők természetes tartják, ha sok golyó járja meg nemi szervüket, mintha az egy billiárdasztal lyuka lenne.

A Legjobb Pasi szerint egyik szélsőséges nézetben sincs igazságtartalom.

A szexuális kapcsolatot egy közjegyző által hitelesített papírhoz kötni butaság. Szintén butaság egy puzzle darabhoz hasonlóan minél több lehetséges kombinációt kipróbálni, pusztán, mert a másik nyúlványa belefér a mélyedésbe.

Fotó: Dóri

Egyébiránt hülyén is hangozna, hogy “álljunk össze, mint két kicsi kirakó”

A helyes választás, meglepő módon, a két szélsőséges nézet között van.

Ez az aranyközépút, amely a híres költőről, Arany Jánosról kapta nevét.

Történt ugyanis, hogy Erkel és Kölcsey Bolyai Farkas temetésére akartak menni, de időgépük rossz helyre, Nagykőrösre, vitte őket. Itt az eltévedt művészek vitába keveredtek. Nem tudták eldönteni, hogy Nyíregyháza vagy Gyula felé rövidebb az út Marosvásárhelyre.

Szerencséjükre éppen arra járt Arany János és meghallotta miről beszélgetnek. Több se kellett neki, tiszteletteljesen odalépett és azt javasolta, menjenek Nagyvárad felé, elvégre az a legrövidebb út.

Az elv megtetszett a korszakok két kóborlójának. Annyira, hogy tovaterjesztették a múltba. Így keletkezett az “Arany-középút” mellett az “Arany-szabály” kifejezésünk is.

És, minthogy ettől fogva ezt a maximát követte az Erkel-Kölcsey páros, ezért kijelenthető, hogy valójában a szó eredeti értelmét nézve az erkölcsös, aki a partnereit megválogatja, de nem jelöl ki dokumentumot előfeltételnek.